Megannyi új élményt, pótolhatatlan ismerettséget, szívet melengető történetet hozott nekem az elmúlt egy év, amióta a Dreher-szimfóniával íróvá váltam.
Ilyen közölük az is, amit most megosztok Veletek.
Korábban már meséltem Nektek arról, hogy készül az új könyvem. Olyannyira, hogy a kézirat már Csapody Kingánál van, ő az, aki az első regényemet is szerkesztette, megjelenése szeptember pedig második felében, éppen a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál előtt várható.
Amikor pedig a szöveg végleges formát kap, beváltom azt az ígéretemet, amit Forbes idén februári számában tettem. “S ha már fogadalom, akkor még egy: az utolsó ebben a jegyzetben. Idén megírom a tavaly megjelent Dreher-szimfónia után a második regényemet. Nem tollal – arra képtelen lennék, de a tollnak azért lesz szerepe: elhatároztam, hogy miután leadtam a nyomdába nyáron és mielőtt megjelenik a boltokban ősszel, elkészül belőle egy kézzel írt változat.”
Ehhez a vállalásomhoz, pedig segítséget is kaptam. Szokták mondani – és én is hiszem, tapasztalom – hogy ha valamit elhatározunk, igazán, megkapjuk hozzá a segítséget. És ez most sem volt másként. Egy posztban meséltem arról, hogy töltőtollal való írásra adom a fejem, és egyből érkezett egy komment, szeretnék-e hozzá egy igazán egyedi, személyes íróeszközt? Hát hogyne szerettem volna.
Így lehetőségem volt a találkozni Pethő Sándorral, egy elképesztően kreatív magyar töltőtoll készítő mesterrel, a Pendors márka alapítójával. Kizárólag egyedi készítésű kézműves fa-, akril és TruStone tollakkal foglalkozik. És nem csak találkoztam vele, de bele is leshettem, kóstolhattam egy kicsit abba a világba, amit ő képvisel.
Részt vehettem egy tolltest kiválasztásában, így az írószer maximálisan az én stílusomhoz lett igazítva.
Sándor hisz abban, hogy „a kézzel készített íróeszközök mindegyikének saját egyénisége van.”
Hát nem csodálatos(ak)?
