„Ami rajtam múlik, az rajtam nem múlhat.” - Dreher Anton hitvallása állhatna akár a családi címeren is, annyira végigkíséri utódait.
A fő szálat ugyan négy férfi sorsa szövi és köti a jelenig, de valójában a tehetség, a kitartás és szerencse mágikus háromszögéről szól. Tradícióról és innovációról. És persze asszonyokról a régi korszakok férfiak uralta világában, akik nevét ugyan kisebb betűvel jegyzik fel az évkönyvek, de hatásuk maghatározóbb, mint a vérzivataros évszázadok összes kataklizmája.
Családregényem mesél arról is, hogy miként építette fel – egymás után uralkodva, de az elődök gazdag hagyatékára támaszkodva – különleges világát az Alapítót követő Sörkirály, az örökébe lépő Innovátor, és az önhibáján kívül vesztessé lett Egyesítő.
Gondosan gyűjtöttem és gyúrtam regényébe az olyan, eddig talán kevésbé ismert tényeket, mint hogy a nevükhöz fűződik a bécsi láger sör kifejlesztése, az első közép-európai gőzgép üzembe helyezése, ugyanitt az automobilizmus felvirágoztatása, az angol mintán alapuló versenylótenyésztés meghonosítása otthon, majd a martonvásári Brunszvik-kastély felújítása, és természetesen a kőbányai Dreher Sörgyár alapítása már itthon.
Főszereplőink főzdéből gyárat fejlesztettek, és a termelés mellett az alapanyaggal szolgáló mezőgazdaságban és a fogyasztókat maguk mellé állító kereskedelemben is terjeszkedni tudtak. Négy mai országban is jelen voltak, hiszen Bécs mellett Triesztben, a csehországi Michelobban és a Pest melletti Steinbruchban, azaz Kőbányán is megvetették a lábukat.
A tények azonban csak a kiindulópontként szolgálnak a Dreher-szimfóniában.
Az üzletet átszövi az élet, az írói fantáziám további színeket és ízeket csempész az amúgy is kalandos sorsokba. Tolmácsolásomban megelevenedik a napóleoni háborúk utáni Bécs belvárosa, inasként követve egyik hősünket elutazunk Európa fontos központjaiba, és eljutunk Angliába is, ahol ipari kémkedéstől sem riadunk vissza. Utunk során feltűnnek a kor hírességei: zeneszerzők, színésznők, különféle hercegek és grófok az úri- és névtelen lányok a félvilágból.
Eldönthetetlen, hogy melyik valós alak közülük, s ki csupán az alkotói képzeletem szüleménye.
A Dreher-szimfónia nagyon szórakoztató formában leírja egy híres magyar család történetet. Az izgalmas családi sors nagyon jól illusztrálja hazánk politikai es gazdasági történelmet. Annak ellenére, hogy a múltban játszódik sok párhuzamot lehet felfedezni mai élethez kapcsolódóan is.
Frank Odzuck (vállalatvezető)
Egy könyv születésében részt venni, fantasztikus érzés: megtapasztalni a karakterek jellemfejlődését, megszeretni őket, részese lenni a történeteiknek, testközelből figyelni az alkotó folyamatot. Előolvasóként ebben a hatalmas kalandban lehetett részem. Köszönet érte. Őszintén büszke vagyok a végeredményre. Iglódi Csaba a Dreher-szimfónia lapjain egy különleges világot teremtett meg. Innovátor, bátor férfiak, csendes hősnők, tiltott szerelmek, mély gondolatok, felkavaró és megérintő családi történetek egyaránt megelevenednek a lapokon. Mindezt úgy, hogy közben olvasmányosan ismerjük meg a kor történelmét, gazdasági és kulturális viszonyait, gasztronómiáját. Lebilincselő, szívmelengető olvasmány, amely alapvető emberi értékeket közvetít, és visszaadja a hitet. Hitet az emberekben, önmagunkban, a kitartásban, az összefogásban és a jóban. Filmbe illő történet! Csak ajánlani tudom! És már most alig várom a következő könyvet. Mert lesz, ugye?!
Szabó-Princz Orsolya (marketing szakértő)
A tökéletességig csiszolt globális vállalatok mellett mindig is lesz helye a nagy formátumú vállalkozóknak. Azoknak az embereknek, akik állhatatosan végigviszik az akaratukat és valódi örökséget hagynak maguk után. Nem csak vállalatokat alapítanak, hanem iparágak alapjait rakják le. Az olvasás élvezetén túl van egy feladatunk is: tanuljunk ezeknek az embereknek a példájából! Hogy ez a Dreher-szimfóniában részben a fikció műfaján keresztül történik, nem von le semmit ennek az üzenetnek a lényegéből. Legyen ez a könyv az első egy nagy ívű sorozatból!
Kozák Ákos (szociológus)
Már a regény címe is beszippantott. Dreher-szimfónia. Azt hiszem, azonnal irigyelni kezdtem a kreatív gondolatot. Egy kotta nélküli, mégis tökéletes szimfónia, ami gyönyörű struktúrát és keretet ad egy regényhez. Nem rossz.:) Csaba megtisztelt vele, hogy belehallgathattam az első verzió első dallamaiba. És már néztem is a filmet, amiben megjelentek ízek, színek, szagok és persze hangok is. Mindent láttam és hallottam. Éreztem az út porát és a kocsik nyikorgását. Nem volt kérdés, hogy az általa teremtett atmoszféra és a hősök imponáló karakterei együtt olyan egységet képesek alkotni, ami a letehetetlen művek sorába emelheti a Dreher-szimfóniát. És közben méltó rangra emeli őket, akiknek vállalkozói léte generációk számára lehetett volna már eddig is példa. Ha ismertük volna mélységében. Szóval köszönöm Csaba, hálás vagyok, hogy a mondatdallamok mellett a regényednek köszönhetően kaphatunk egy régi-új ikont is, egy családot, akinek életútja lökést és megerősítést is adhat sokaknak: létezik pozitív szcenárió negatív jövőképek közepette is. És még mennyire aktuális is ez most.
Pistyur Vera (üzleti kultúraépítő)
Amikor Iglódi Csaba először beszélt a Dreher-szimfónia ötletéről, csak azon gondolkodtam, hogyan lehet az, hogy egy ilyen történet eddig feldolgozatlan maradt. Majd elolvastam a kéziratot és rájöttem: arra várt, hogy Csaba mesélje el. Hiszen jól felépített karaktereivel, dinamikus vonalvezetésével finoman rajzolja ki, azt, amit már régóta tudunk, de hajlamosak vagyunk elfelejteni: kellő állhatatossággal, megfelelő vízióval és hittel bármeddig eljuthatunk. A magyar kultúra és ipar elmúlt évszázadai számos ilyen "megéneklésre váró" történet kínálnak, remélem hamarosan olvashatjuk a következőt is Csaba tollából.
Temesi Dóra (közigazgatási szakértő)
Mindig azt mondtam, kár hogy nem lehet első gyereket kétszer szülni… Valahogy így lehet ez az íróknál is. Csodás élmény első könyves - Dreher-szimfónia - a szerző mellett bábáskodni. Nekem is ez volt az első az életemben: látni a formálódó regényt, a néha tépelődő írót, aki megtalálta "A témát”, de vajon jó útra tereli-e. Mint a gyereknevelésnél: sosem tudhatod, mi lesz belőle, míg a saját lábára nem áll. Addig csak remélni tudod, hogy a legjobbat adtad neki. A végső ítéletet úgyis az olvasók mondják majd ki. De addig vajon mi a jó? Az őszinte kritika, a néha kendőzetlenül nyers vélemény, vagy a finomkodó bátorítások? Meddig van jogod, és lehetőséged beleszólni, kérdezni, javasolni - mintha egy másik ember magánéletébe kotyognál bele. Még akkor is, ha ezt ő kérte… Én már hátradőltem. A dolgok a helyükre kerültek: Csaba nem sértődött meg, a párbeszédek kikerekedtek, a karakterek arcot kaptak, a szülés sikerült, a baba felsírt, APGAR -10. Vigyék haza minél többen, én meg várom a következő szülést, hátha megint kell egy családregény rajongó bába Iglódi Csabának.
Hegyi Nóra (televíziós újságíró)
A Dreher-szimfóniában a sörgyáros család két évszázadnyi regényes története elevenedik meg a több generációs dinasztia egykori múltjának felfedésével. A valóságon alapuló mégis fikciós történeti regény kalandos főhősei a 19-20. századi Magyarországon próbálnak szerencsét és válnak legismertebb iparosainkká. A regény bár történeti alapokon nyugvó fikció, mégis először kísérli meg elképzelni a legendás Dreher család mindennapjait a viharos évszázadokban átvészelt különböző cselekedeteit. Iglódi Csaba regénye elkísér minket a múltba, számos valódi történeti helyszínen kalandozhatunk és ismerhetjük meg a régmúlt mindennapjait egy szövevényes olykor tragédiákkal szőt polgárcsalád tükrén keresztül. A szerző valódi kultúr-, és gasztrotörténeti adalékokkal színesíti családregényét.
dr. Török Róbert (múzeumigazgató)
Hogy tudna objektív lenne az ember, ha a barátjáról van szó? Én most mégis ezzel próbálkozom. Elfogulatlanul ajánlót írni egy könyvhöz, a Dreher-szimfóniához, melynek megszületését talán régebb óta várom, mint a szerző maga. Iglódi Csaba egy olyan világba kalauzol bennünket, amely nem teljesen ismeretlen a számunkra. Sorait olvasva elengedhetetlen vágyat érzünk, hogy azonnal autóba üljünk, és a történet helyszíneit önnön valójukban nézzük és érezzük meg, miközben részletesen megismerjük a Dreherek történetét, beleértve a családi viszályokat, az ambíciókat és a szerelmi történeteket. Szinte érezzük fájdalmukat, csalódottságukat és a kihívások okozta érzelmi viharokat. Csaba egyéni írói stílusa, a történelmi korszakok olvasmányos bemutatása valódi kikapcsolódást és tartalmas szórakozást ígér.
Kende-Hofherr Krisztina (üzleti influenszer)
A Dreher-birodalom története nem csupán paradigmatikus (amennyiben a későszülött közép-európai kapitalizmus és a még annál is megkésettebb polgárosodás tankönyvi esettanulmánya), hanem szemérmetlenül fordulatos mese is egyben. Érthetetlen, hogy eddig még nem született róla regény, és nagy szerencse, hogy végül a legjobb kezekben vált azzá. Iglódi Csaba történészeket megszégyenítő mennyiségű és mélységű tudást halmozott fel a témáról, mégis képes ellenállni a tudálékoskodás kísértésének – nem oktat, hanem mesél, könnyed jovialitással, jó ízléssel, szerény bölcsességgel. Nehéz elhinni, hogy ennyire biztos kezű szerzőnek tényleg a Dreher-szimfónia az első regénye. Mindenesetre bízom benne, hogy nem az utolsó.
Filippov Gábor (történész-politológus)
Nem vagyok kritikus, sem szakértő, de még újságíró sem. Azt viszont megérzem, ha valami kiemelkedően jó, ha valami különleges, ha valamibe sok energiát tesznek és ha szívvel-lélekkel készül. Csaba könyve - a Dreher-szimfónia - ilyen. Az a megtiszteltetés ért, hogy már a nyers kéziratot elolvashattam és nyugodt szívvel mondhatom, hogy remek családregény lett. Engem az első jelenettől "beszippantott”. A könyv elolvasása után és annak nemes eredményeként újra óriási kedvet kaptam az ilyen nagy ívű regények olvasásához. Sok-sok éve nem volt ilyen élményben részem.
Szilágyi Gábor (brand stratéga - vállalkozó)
Szédítő, de nem féktelen az a fantázia, amely a hősöket megalkotta a Dreher-szimfónia című könyvben. Különleges emberek ők a múltból, keresők és teremtők, nyughatatlanok, akik mesterségbeli tudással és józan észbeli intelligenciával hoztak létre maradandót. Üdítően reményteljes, egyben megnyugtató az, ahogyan az olvasóhoz képesek szólni - ma, a mesterséges intelligencia valóságában.
Györffy Kinga (retorikai tanácsadó, egyetemi oktató)