Mi alapján szavazol bizalmat egy kéziratnak?
Kiadóként alap esetben nagyon sok szempontot veszünk figyelembe. A klasszikus irodalmi értékektől kezdve az újszerűségen át a piac diktálta eladhatóságig. Nézzük az adott kézirat stílusát, azt, hogy egy szerző vajon építhető-e, és mennyire illik a trendeken túl a kiadó portfóliójába, vajon el tudjuk-e érni, meg tudjuk-e találni azt az olvasói réteget, amelyik szeretni fogja.
Csaba esetében nem a klasszikus utat jártuk be, nem az e-mail fiókom csilingelt, hogy egy szerzőjelölt önéletrajzot és szinopszist küldött, sőt egy kész regényt, bízva abban, hogy elolvassuk, látunk benne fantáziát.
Tomán Szabina könyve kapcsán interjúztunk, és az első találkozás után már nem volt kérdés számomra, hogy vezetői tanácsadói álruhába bújt szerzővel van dolgom. Találtam valakit, aki karizmatikusan mesél, rendszerben és összefüggéseiben lát és vizsgál mindent, ráadásul vannak történetei. Az is nagyon gyorsan kiderült, hogy nem csak a lehetőség van meg benne, hanem egy régi, tán ki nem mondott, de belül dédelgetett vágy is a regényírásra. Innen már „csak” a témával kellett megtalálniuk egymást, és „csak” meg kellett írnia. Jelen esetben az írónak szavaztam bizalmat – és milyen jól tettem –, és így a kéziratot a fogantatásától kísérhetem. Ezek a legizgalmasabb utazások.
Mikor a kezdbe veszel egy kéziratot a történeten, annak Rád kifejtett hatásán túl figyelembe veszel esetleg aktuális trendeket, kedvelt témákat, korosztályt, stb. is, mielőtt leteszed mellé a voksodat?
Az evidens volt, hogy bármily népszerű a romantasy műfaja most, nem szerelmes fantasy fog születni, a családregény műfaja nagyon testhezállónak tűnt nekem, Csaba pedig nagyon jó érzékkel és villámgyorsan hívta elő a tudását a Dreher család generációiról így ez az egymásra találás is nagyon gyorsan megtörtént. Mondhatjuk, hogy jól illeszkedik így a trendekbe, de az sokkal fontosabb, hogy az az elképesztő mennyiségű háttérinfó, amit összegyűjtött, elolvasott, azokból tudott bárki számára érdekes emberi sorsokat bemutatni a szimfónia négy tételében, amik fókuszában egy-egy generáció, korszak, ember áll.
Mi fogott meg a Dreher-szimfóniában?
A Dreher-szimfónia nem csak a szerkezete miatt szimfónia. A jó zene azt is megtalálja, hatást, érzelmeket vált ki, aki épp az adott műfajnak nem rajongója. A történelmi családregény komolyzene, rengeteg tudással és hangszerrel. De véletlenül sem unalmas, hiszen beleszagolunk több száz év történelmébe, valódi ember érzések és vágyak, sorsok rajzolódnak ki. Hol elringat a történet, hol felzaklat, drukkolunk a szeretőknek, vagy épp mérgesek vagyunk egy-egy karakterre. Nehéz nem spoilerezni, de eszméletlen színes, és sokszor megrázó sorsokat adnak ki a sorok. Ha olvasás közben halljuk a dialógusaikat, megszeretjük még a mellékszereplőket is, megcsap a komló szaga, és nap közben azon kapjuk magunkat, hogy alig várjuk, hogy visszaüljünk ebbe a miliőbe, akkor működik a regény. A Dreher-szimfónia tudja mindezt.
Mit adott Neked a Dreher-szimfónia?
Imádtam az anyaggyűjtés időszakát is, és próbáltam én is hozzátenni ¬– nehéz volt, mert Csaba tempóban és mennyiségben is megszállottan keresett és talált forrásokat. A Dreher család írásos és festményeken, plakátokon, fotókon visszaköszönő történetei elképesztőek. A korabeli temetési szertartástól az udvarlási szokásokon át, a divat, a gasztronómia, a kortárs művészetek is felbukkannak, és a sörkészítés mellett a karakterek személyiségét, lelkét is vizsgáltuk, gyúrtuk, egészen biztosan sok érdekességet rejtenek a regény tételei. Nagyon szeretem, ahogy az erős férfiak melletti nők jelentősége sem törpül el, sőt!
Véleményed szerint miben különbözik a Dreher-szimfónia a piacon jelenlévő könyvektől?
Nyilván érdekes a Gucci ház vagy a Cartier család története is, de Iglódi Csabánál a mi történelmünk jelenik meg, akár Bécsben sétálunk a hőseinkkel, akár Martonvásáron vagy Kőbányán. Okosan mesél, de színesen, sikerült megtalálni a kényes egyensúlyt abban, hogy ne nyomjon agyon a tudásanyag. Szerintem abban is különleges, hogy nem nyomhatjuk rá a címkét, hogy „női regény”, holott a nők szeretik a családregényeket és egészen biztosan élvezni fogják. Ahogy a férfiak is, mert bár nagyon is jelen vannak az érzelmek, de nem áztatják át a lapokat, de a férfiak dilemmái, vívódásai is helyet kaptak. Átérezzük a család szerepét, a szellemi és anyagi vagyon átadásának igényét, ennek az örökségnek minden súlyát. A kereszteket, amiket mi is cipelünk.
Szabó-Princz Orsolya, a Marketing iDolls kommunikációs szakértőjének interjúja.
Iglódi Csaba könyve, a Dreher-szimfónia – Komlótól a koronáig – Családregény négy tételben az Athenaeum Kiadó gondozásában jelenik meg 2023. május elején. De már előrendelhető!