Inspiráló Z generációs teljesítmény - Interjú fiammal, Iglódi Brúnóval

Iglódi Brúnó azon Z – már majdnem alfa – generációs fiatalok egyike, akinek az életében kiemelt helyet foglal el a kultúra. Kisgyermekkora óta szomjazik a tudásra, rengeteget olvas, művelődik, ennek köszönhetően kamasz korára már egy komoly fordítási munkát tudhat maga mögött. Erről, a kultúra fontosságáról, valamint jövőbeni terveiről kérdeztem.

Hogyan jött a felkérés, hogy fordítsd le a Loki-könyvet?
Tavaly májusban megcsináltam a C1-es nyelvvizsgámat. Éppen ekkor kezdett el apukám könyvet írni a Lírának, és rajta keresztül kerestek meg, hogy olvassak el néhány könyvet. Véleményeznem kellett az alkotásokat, hogy tetszenének-e a korosztálynak, valóban a meghatározott célközönségnek szólnak-e, és érdemes-e a Lírának megvennie a jogokat a magyarországi piacon történő terjesztéshez. A Loki volt az első könyv, amit olvastam, és az elemzésem után megkértek, hogy fordítsam le.

Nem ijesztett meg ez a felelősség?
Először egy kicsit megijedtem, de rájöttem, hogy nem igazán tudom elrontani. Az angol és magyar nyelvtudásomon alapul a munka, bíztam magamban, és azt gondoltam, hogy ez egy érdekes kaland lesz.

Honnan van ilyen fiatalon ennyire erős angol nyelvtudásod?
Ötévesen kezdtem el magyarul olvasni, és két évig jártam iskolai előkészítőbe, ami angol nyelven zajlott. Onnantól angol könyveket olvastam. Ezen felül anyukámmal is sokat beszélgetek angolul. A könyvek pedig mindig is nagyon érdekeltek, kicsi korom óta imádtam hallgatni és olvasni őket.

Nagyon szép teljesítmény, amit az iskolás éveid elejére elértél. Gratulálok hozzá! A Loki könyvben mi az, ami neked a leginkább tetszett?
A humora tetszett a legjobban. Nagyon vicces az egész könyv, már a fordítás előtt azt gondoltam, hogy az én korosztályomnak nagyon tetszeni fog. Éppen ezért élvezetből csináltam a fordítást, kb. másfél-két hónapot vett igénybe, kisebb-nagyobb szünetekkel.

Te magad egyébként milyen könyveket kedvelsz, és mennyi időt fordítasz olvasásra?
A kalandregényeket és a krimiket nagyon szeretem, főleg Agatha Christie-t, de mindenféle könyvet szívesen olvasok. Mostanában egyre több angol nyelvűt, mert jobban szeretem eredeti nyelven olvasni a könyveket. Körülbelül tizenegy éves koromig nagyon sok időt töltöttem olvasással, nyaranta 12-13 regényt is kiolvastam, de most kevesebbet tudok foglalkozni vele, mint szeretnék. Azért havonta 1-2 könyvet mindig elolvasok.

Milyen kedvenc könyveid vannak?
Wéber Anikó könyvét, a Zuhanórepülést nagyon szeretem. Egyébként ő a kedvenc magyar írónőm. Az írásmódja mindig is tetszett nekem, nagyon érti a 12-14 évesek nyelvét. A könyvei amellett, hogy jól rezonálnak a fiatalokkal, érdekesek és viccesek is.

Külföldi példaként pedig a Looking for Alaska (Alaska nyomában – a szerk.) című könyvet említeném, John Green-től. A műfaja egyébként nem áll hozzám közel, ez inkább egy szerelmi történet, amit csak ritkán olvasok. Ezzel a történettel először filmben találkoztam, és felkeltette az érdeklődésemet. Nagyon érdekesen van felépítve, a közepén meghal az egyik főszereplő, és ettől a könyv teljesen megváltozik a második felében.

Amikor éppen nem olvasol, akkor milyen más tevékenységeket csinálsz?
Gépemen játszom videójátékokkal, barátaimmal szoktam együtt lenni, és fordítom a Loki 2. részét, amit néhány napja kezdtem el.

Véleményed szerint mennyire fontos, hogy a kultúra az emberek mindennapjainak részét képezze?
Azt gondolom, hogy a kultúra – mint például a színház és az olvasás – jelentős részt kellene, hogy kapjon az emberek életében. A családommal sok Pintér Béla színdarabra el szoktunk menni, és őszintén tudom ajánlani másoknak is. Fontos, hogy mindenki megtapasztalhassa ezeket a kulturális kikapcsolódási formákat, főleg az új generáció tagjai, akiknek ez már nem alapértelmezett.

Szerinted milyen előnnyel járhat az, ha valaki több időt fordít a kultúra befogadására?
Elsősorban a szókincse és a tudása fog bővülni. A könyvekből, filmekből, színdarabokból nagyon sokat lehet tanulni a világról, történelemről. Van erre saját példám is. A Líra megbízásából olvasott második könyv a Titanic-ról szólt, és rengeteg információt megtudtam például arról, hogy hogyan épül fel a Morze. A tudás megszerzésében végtelen lehetőség van, és mindenképpen előrébb tudsz jutni az életben a megfelelő kulturális ismeretanyag elsajátításával.

Ezek nagyon szép gondolatok. Mi a véleményed a saját generációdról és a kultúra jelenlétéről az életükben?
Szerintem alapvetően nem különbözünk annyira a többitől, annak ellenére, hogy a technológiával növünk fel, és minden jelen van körülöttünk digitális formában. Azonban a fiatalok túl nagy része hanyagolja el a kultúrát, akkor is, ha elérhető lenne számukra. Ez a legfontosabb dolog, amin változtatni kellene.

Említetted, hogy a technológiával nőtök fel. Mit gondolsz az olyan Z generációs platformokról, mint például az Instagram, TikTok?
Én bevallom, kevésbé használom ezeket. A Redditet szoktam csak, általában a hírek olvasása miatt. Nekem személyesen nem jönnek be, de megértem, hogy másoknak miért igen. Gyors, kevés idő alatt sok információra lehet szert tenni, és ez valóban nagyon jól hangzik. Könnyű megosztani a tudásunkat ezeken a felületeken.

Nem gondolod, hogy akik túl sokat használják, azok nagyobb eséllyel távolodnak el „valóságtól” és az igazi értékektől?
Nagyon fontos megtalálni az egyensúlyt. Fennáll a veszélye annak, hogy néhányan olyan tartalmakkal találkozhatnak, amik befolyásolhatják őket. Szerencsére viszont már elég jól fel lehet ezeket ismerni, sőt, azt gondolom, hogy az újabb generáció tagjai már jobbak is ebben. Egyfolytában azt halljuk mindenhol, hogy hogyan kell felismerni az álhíreket, a nem biztonságos tartalmakat. Persze magunktól is rájövünk, és próbálunk távolságot tartani ezektől, de a sok tájékoztatás és oktatás a témában mindenképpen nagy segítség, hogy biztonságosan érezzük magunkat az interneten.

Milyen személyes célkitűzésed van a jövőre nézve?
Filmrendező szeretnék lenni, hatéves korom óta ez a nagy álmom. A célom, hogy a filmekkel mosolyt csaljak az arcokra, és boldoggá tegyem az embereket.

Ez nagyon izgalmas. Van kedvenc filmed?
Ruben Brandt, a gyűjtő. Az utalások miatt szeretem, van benne több száz elrejtett utalás – mint például a csigák –, imádtam az első perctől megtalálni őket. Teljesen meg voltam babonzáva, mind a stílus által, mind a munka miatt, amit a készítők beleraktak. A történet is kifejezetten érdekes.

A mögötted álló teljesítménnyel szeretnél példát mutatni a fiataloknak? Mit üzennél nekik?
Igen, szeretnék példát mutatni a korosztályomnak, hogy harcoljanak, és próbálják elérni a céljaikat. Remélem, hogy sikerül inspirálnom őket arra, hogy merjenek ilyen fiatalon is tenni az álmaik eléréséért. Azt üzenném nekik, hogy nincs lehetetlen. Ha valamit igazán szeretnének megcsinálni, akkor megfelelő kitartással meg is fogják!

Az eredeti cikk a Digital Hungary online felületén jelent meg.

Riporter: Szuchy Brigitta

Könyvem, a Dreher-szimfónia – Komlótól a koronáig – Családregény négy tételben az Athenaeum Kiadó gondozásában jelenik meg 2023. május 15.-én. De már előrendelhető!